A középkorban a borsot olyan nagyra értékelték, mint az aranyat. Évszázadokon át „átváltható valutaként” alkalmazták Keleten és Nyugaton egyaránt. A középkorban a borsot néha adófizetési, lízing- vagy bérleti díjként, sőt néha hozományként is használták. A bors iránti kereslet adta a lendületet Vasco da Gama keleti tengeri útvonalának felfedezéséhez.
A bors vagy borscserje egy, a trópusokon őshonos kúszónövény, amely fürtökben hozza a termését. 15 méter hosszú, erősen elágazó, nagyon hajlékony, tojásdad vagy szív alakú levelekkel és 8-10 cm hosszú, lelógó tüskés virágzattal. Gyümölcse borsó nagyságú, éretten kezdetben zöld, később vöröses. Egész évben virágzik, folyamatosan érő termése van. A bors éles ízének forrása a gyümölcs külső rétege, amely piperint tartalmaz.
